Elektromos fűtés kisokos: 70+ Gyakori Kérdés és Válasz (GYIK)
Ez az oldal segít eligazodni az elektromos fűtés tervezése, a villamos hálózat bővítése, a fogyasztási számítás és a biztonsági előírások útvesztőjében.
Fontos, hogy igyekeztünk röviden válaszolni, de az adott kérdésre a választ néha ki kell bontani több szempontból is, ilyenkor keressen minket elérhetőségeinken. (weblap alsó sávjában bármelyik telefonszámon!)
I. Alapok és gazdaságosság
Napelemmel kombinálva vagy kiemelkedően jó szigetelésű (passzív közeli) házaknál igen. Régi, szigeteletlen házaknál főfűtésként drága lehet, kiegészítő fűtésnek viszont kiváló.
Lakossági “rezsicsökkentett” áron kb. 36-37 Ft/kWh (évi 2523 kWh-ig), a piaci ár efelett kb. 70 Ft/kWh. H-tarifával egész nap kedvezményesebb (kb. 23-24 Ft/kWh).
Leggyakoribbak: fűtőpanelek (konvektorok), infrapanelek, elektromos padlófűtés (fűtőfilm, fűtőszőnyeg), elektromos kazánok és a hőszivattyúk (klímák).
Igen, a hőszivattyús elven működő klíma a leggazdaságosabb elektromos fűtés, mivel 1 kWh áramból 3-5 kWh hőenergiát állít elő (SCOP érték).
A fűtőpanel a levegőt melegíti (konvekció) és keringeti, az infrapanel pedig a tárgyakat és az élőlényeket sugározza be (hősugárzás), hasonlóan a Naphoz.
Nem, semmilyen kémény vagy égéstermék-elvezetés nem szükséges.
Gyakorlatilag nincs. Időnként portálozni kell a rácsokat, de nincsenek kopó alkatrészek, mint a gázkazánnál.
A minőségi fűtőpanelekben (pl. norvég rendszerek) nincs mozgó alkatrész, így akár 15-20 évig is működik meghibásodás nélkül.
A modern típusok teljesen némák, elektronikus termosztáttal kapcsolnak, nincs “kattogás”.
A régi izzószálas hősugárzók igen (égetik a port). A modern, kerámia- vagy alacsony felületi hőmérsékletű fűtőbetétes panelek nem égetik a port és kevesebb szárítanak.
II. Teljesítmény és méretezés
Átlagos belmagasságnál (2,7m): Új építésű háznál 30-35 W/m², átlagos szigetelésnél 40-50 W/m², régi, szigeteletlen háznál 80-100 W/m² is kellhet.
Alapszabály: Szoba alapterülete (m²) × Szükséges Watt/m². Példa: 20 m² szoba közepes szigeteléssel (100W) = 2000 Wattos panel kell.
Igen! Nemcsak ez számít, hanem a levegővel érintkező falak száma is a közelítő méretezésnél. Fontos, hogy ez itt csak tájékoztató, pontos számításért forduljon hozzánk!
Semmi baj. Hamarabb felfűti a szobát, majd a termosztát lekapcsolja. Nem fogyaszt többet, sőt, kíméli a fűtőbetétet.
Folyamatosan menni fog, mégsem éri el a kívánt hőfokot, így rengeteg áramot fogyaszt feleslegesen.
2000-2500 watt. Ennél nagyobb teljesítményhez már fix bekötés és önálló áramkör ajánlott.
Ha megy, akkor 2 kWh-t. De termosztáttal vezérelve (jól méretezve) egy órában átlagosan csak 15-20 percet fűt aktívan.
Jelentősen. A 3 rétegű üvegezés sokkal kevesebb hőt enged ki, így a kisebb teljesítmény is elég.
Igen. Jobb a hőeloszlás, ha egy 2000W-os helyett két 1000W-os panelt helyezünk el a szoba két végében.
Rendszertől függ, de általában gyorsabban reagál (20-40 perc), mint a vizes padlófűtés, mivel csak a burkolat alatt van.
III. Amperigény, bővítés és hálózat
Egy átlagos 80-100 m²-es ház teljes elektromos fűtéséhez általában minimum 3×16A vagy 1×32A + kiegészítés szükséges, de pontos számítást igényel.
Képlet: Teljesítmény (Watt) / Feszültség (230 Volt) = Áramerősség (Amper). Pl. 2000W fűtés = 8,7 Amper.
Alanyi jogon minden felhasználási helyre (mérőóránként) összesen 32 Amper jár ingyenesen (hálózatfejlesztési hozzájárulás nélkül).
2024-25-ös árakon 32 Amper felett minden plusz Amperért hálózatfejlesztési díjat kell fizetni (kb. 5.000-6.000 Ft/Amper + ÁFA + szerelési díjak).
Kisebb lakásoknál (50 m²-ig) elég lehet az 1×32A. Nagyobb házaknál és teljes fűtésnél érdemes 3 fázisra (pl. 3×16A vagy 3×20A) bővíteni a terhelés elosztása miatt.
Azt jelenti, hogy bekapcsolt fogyasztók (fűtés + mosó + sütő) összértéke nagyobb a kismegszakító (16A) névleges értékét. Hálózatbővítés szükséges.
Nem kötelező, de ha H-tarifát vagy vezérelt (éjszakai) áramot akarunk, ehhez külön mérőóra szükséges.
A panelek és fűtőfilmek általában 230V-osak (1 fázis). Három fázis esetén a fűtőtesteket szét kell osztani a fázisok között (pl. Nappali: L1, Háló: L2, Konyha: L3). Elektromos kazánokból létezik 3 fázisú (400V).
Szolgáltatótól (MVM, E.ON) 1-től akár 6 hónapig tarthat, ha utcai hálózatfejlesztés is szükséges.
Ha régi a villanyóra szekrény (fa doboz), az Amper bővítéséhez kötelező kicserélni egy modern, szabványos műanyag szekrényre. Ez jelentős költség (több százezer Ft).
IV. Vezetékelés és villanyszerelés
Fűtéshez (tartós) minimum 2,5 mm² keresztmetszetű réz vezeték ajánlott. A 1,5 mm² csak világításra és kis fogyasztókra való.
Tilos és tűzveszélyes! Az alumínium vezetékek nem bírják a tartós nagy terhelést, melegszenek és megolvadnak a kötésekkel. Elektromos fűtéshez kötelező a rézre csere.
Igen. A 2000W feletti fix fűtőtesteket ajánlott saját kismegszakítóra és saját vezetékre kötni, nem a dugaljak körére.
Ez “B” karakterisztikájút, ami gyorsan old. A fűtőbetét nem vesz fel indítóáramot (mint a motorok), így nem kell “C” lomha kismegszakító.
Igen, sőt ajánlott. Levágható a villásdugó (garanciavesztés nélkül, ha a gyártó engedi), és sorkapoccsal vagy Wago-val köthető dobozban. Esztétikusabb.
Modern rugós vezeték-összekötő elem. Sokkal biztonságosabb, mint a régi “csoki” (sorkapocs) vagy a sodrás. Fűtéshez csak eredeti Wagót használjunk!
Tartósan NEM ajánlott. A legtöbb hosszabbító silány minőségű, és a nagy áramfelvétel miatt kigyulladhat.
Névlegesen kb. 13-16 Ampert (kb. 3000-3500W), de fűtésnél a tartós terhelés miatt nem javasolt 2000W terhelni.
Névlegesen 16-20 Ampert. Ezen biztonsággal üzemeltethető akár 3500-4000 Watt fűtési teljesítmény is (megfelelő biztosítással).
Azonnal kapcsolja ki! Ez laza kötést vagy elöregedett érintkezőt jelez. Tűzveszélyes. Villanyszerelőt kell hívni.
V. Áramszolgáltatók és Tarifák (MVM, E.ON, OPUS)
Kifejezetten hőszivattyúkhoz és klímákhoz (SCOP > 3,4) igényelhető kedvezményes tarifa. Csak fűtési idényben (okt. 15 – ápr. 15) elérhető el, egész nap.
Nem. A H-tarifa csak megújuló energiát hasznosító berendezésekre (klíma, hőszivattyú) vonatkozik. A közvetlen elektromos fűtésre (COP=1) nem.
Az ELMŰ/E.ON területén volt elérhető, napi 20 óra üzemidőt biztosít hőszivattyúknak (napi 2×2 óra szünettel). Új bekötésnél már ritkább, a H-tarifa az elterjedtebb.
“B” tarifa. Napi 8 órában áll rendelkezésre, szakaszosan (általában éjszaka és kora délután). Olcsóbb, mint a nappali áram.
Műszakilag igen, de nem komfortos. Mivel lakás napközben nincs áram, a kihűl. Hőtárolós kályhákhoz vagy bojlerhez való.
Nincs. Az elektromos kazán nappali (A1) tarifáról megy, ki, ha puffertartályt fűt, akkor mehet vezéreltről, de a H-tarifa erre sem jár.
Ha van napelemed és szaldó elszámolásban vagy, az elektromos fűtés a legolcsóbb megoldás lehet, mivel a nyáron termelt áramot télen elhasználhatod fűtésre.
Kevésbé, mint a szaldónál. Itt érdemes a saját fogyasztást maximalizálni (pl. nappali fűtésrásegítés), vagy akkumulátort használni.
A területileg illetékes elosztói engedélyesnél (pl. MVM Émász, E.ON) kell benyújtani az igényt, regisztrált villanyszerelő bevonásával.
Helyszíntől és kivitelezőtől függ, de anyaggal és munkadíjjal együtt gyakran 300.000 – 600.000 Ft közötti összeg.
VI. Érintésvédelem és Biztonság a fürdőszobában
Igen! Új áramkör kialakításánál és konnektoroknál kötelező az életvédelmi relé (RCD) beépítése. Ez véd meg az áramütéstől.
Igen, de csak a megfelelő IP védettséggel rendelkező és a megfelelő zónába.
Fröccsenő víz elleni védelem. A fürdőszobai fűtőpaneleknek minimum IP24-es besorolásúnak kell lenniük.
A 0-s (kád belseje) és 1-es zónába (kád felett) tilos tenni. A 2-es zónába (kádtól 60 cm-en belül) csak speciális, fix bekötésű eszköz mehet. A legjobb a 3-as zóna (távolabb).
A legtöbb fémházas panel (I. érintésvédelmi osztály) igényel földelést. A kettős szigetelésű (II. osztály, jelzése: kettős négyzet) eszközökhöz nem kell földelés.
Szakszerű szerelés esetén nem. A túlmelegedés elleni védelem alapkövetelmény. A tüzet általában a rossz kötések (alumínium vezeték) vagy a letakart fűtőtest okozza.
TILOS! A panel tetején áramlik ki a forró levegőt. Letakarása túlmelegedést és tüzet okozhat. Ruhaszárításra csak külön erre a célra gyártott törölközőszárító használható.
Ha a mobil (lábon álló) fűtőtest felborul, az érzékelő azonnal megszakítja az áramkört, megelőzve a tüzet.
Csak a gyártó előírásai szerint, gyakran távtartóval vagy hőtükör fóliával. A hátlap hőmérséklete fontos tényező.
Azonnal áramtalanítsa és hívjon szakembert! Ez az “ívhúzás” hangja, ami tűzveszélyes.
VII. Speciális rendszerek: Padlófűtés, infra, klíma
Igen, erre valók az elektromos alumínium fűtőszőnyegek. Fontos, hogy a laminált padló “padlófűtésre alkalmas” jelölésű legyen.
A fűtőkábelt és fűtőszőnyeget általában betonba vagy önterülőbe, illetve csemperagasztóba ágyazzák. Az alu fűtőszőnyeget nem kell (száraz fektetés).
Igen, elektromos padlófűtésnél kötelező a padlószenzor, hogy ne melegedjen túl a burkolatot (max 28-30°C).
Zsúfolt szobába az infrapanel a jobb (nem foglal helyet). Ha a “meleg levegő” érzetét szereti, akkor a fűtőpanel.
Nem. Ez az “infravörös C” tartomány, ugyanaz a sugárzó hő, amit a cserépkályha vagy a Nap bocsát ki. Nincs UV sugárzás.
Igen, de külön vezérlés ajánlott. Az elektromos padlófűtés gyakran csak “komfort” célú (langyos csempe), a fő fűtést a panel adja.
Távolról, telefonról állíthatja a hőfokot. Ha elutazik, leveheti a fűtést, és hazaérkezés előtt 2 órával visszakapcsolhatja. Jelentős megtakarítás!
A modern panelek érzékelik a hirtelen hőmérséklet-zuhanást (szellőztetés), és leállítják a fűtést, hogy ne fűtsék az utcát.
Igen, az alacsony felületi hőmérsékletű, zárt fűtőbetétes panelek biztonsággal használhatók faházakban is.
Figyelem: Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek. Elektromos fűtés kiépítése és hálózatbővítés előtt minden esetben konzultáljon regisztrált villanyszerelővel!